Egy kis Névjegykártya történet és pár érdekesség
Visszatekintés
Ha a régmúltba tekintünk, azt látjuk, hogy már néhány évezreddel ezelőtt Kínában használtak névjegykártyát. Rendeltetése a név, a titulus, a rang, a cím feltüntetése volt. Ezen túl a névjegy fizikai méretével is igazodott tulajdonosának társadalmi rangjához, hatalmasságához. Még olyan is előfordult, hogy a mandarin előtt ketten vitték ajtónyi méretű névjegykártyáját látogatásai alkalmával.
Ugorjunk egy nagyot az időben, a Napkirály (XIV. Lajos, 1643-1715) udvarába, ahol elég volt a bejelentkezéshez, ha valaki egy kártyára ráírta a nevét. Léteztek azonban címerekkel és más egyéb jelzésekkel ellátott lapocskák is.
Az individuum (az én) előretörésének folyamata megállíthatatlan volt kontinensünkön is, nem csoda hát, hogy a XVIII. században már egész Európában szokássá vált a személyes kártyák használata.
A névjegykártya eredetileg látogatójegy volt. A papírlapon szegélydísz és metszett figurák voltak, s a rajz mellett helyet hagytak az illető saját kezű aláírásának. Nagykövetek, bankárok, orvosok és más magas rangú urak pedig már ekkor is készítettek olyan vizitkártyát, amelyre a nevüket eleve felfestették.
A ma használatos formában 1796-ban jelent meg a névjegykártya.
A névjegykártya az emberek közötti hivatalos és társasági érintkezés gyakorlati, információs jellegű segédeszköze.
Megkönnyíti a tájékoztatást és tájékozódást a másik személyét illetően, gördülékenyebbé teszi a hivatalos személyes kapcsolatokat, illetve bizonyos szigorúan meghatározott esetekben helyettesítheti a személyes találkozást, a protokoll szabályai szerint.
Ma már nemcsak a hivatalos, illetve kimondottan protokolláris, hanem a hétköznapi vagy baráti, ismerősök közötti kapcsolatokban is elterjedt a használata. A névjegy e téren betöltött funkciójában nagyjából hasonló a divat.
A hivatalos névjegykártya mérete: 90 x 50 mm, vagy az EU-n belül 85 x 55 mm.
Mindkettő szabványos névjegy méret.
Egy kis névjegykártya protokoll......
A névjegykártya átadása
A névjegy személyes átadása általában találkozások, ismerkedések, bemutatások és különféle egyeztetések alkalmával történik, mintegy a bemutatkozás kiegészítéseként. Bemutatkozáskor, már a tárgyalás kezdetén adjuk át partnerünknek a névjegyünket, mert az segítséget nyújt a megszólításban és a név memorizálásában. A névjegyet mindig el kell olvasni mielőtt eltesszük, nem illik rögtön zsebre vágni. A névjegyet ne a zsebünkből húzzuk ki, ma már nagyon tetszetős névjegytartók kaphatók, így elkerülhető az, hogy gyűrötten vegyük elő. A partnertől kapott névjegyet nem ajánlatos a sajátunk mellé tenni, mert előfordulhat, hogy másét adjuk át, különösen azok, akik csak szemüveggel tudják elolvasni az információkat.
Hivatalos jellegű alkalmakkor különösen fontos és illendő - de a magánjellegűeknél is ajánlott - az átadott névjegy elolvasása, néhány perces tanulmányozása. Ezzel megtiszteljük a névjegy átadóját, s ha korábban nem ismertük, akkor lehetőségünk van helyes megszólításra, illetve nevének pontos használatára, ami különösen fontos a tisztelet és a protokoll szempontjából.
A bemutatkozás alkalmával kapott névjegyet illik azonnal sajátunk átadásával viszonozni.
A névjegykártya leadása
A névjegy leadásának két fontosabb esetben lehet különleges jelentősége.
Előfordulhat, hogy egy társasági összejövetel alkalmával a vendéglátó vagy a házigazda igényt tart arra, hogy utólag áttekinthesse, számba vehesse, hogy kik jelentek meg nála, kik tisztelték meg látogatásukkal, részvételükkel. Ilyen esetben egy előre, erre a célra elhelyezett tálcán illendő a vendégeknek távozáskor leadni a névjegyüket.
Abban az esetben pedig, ha előre be nem jelentett látogatás alkalmával nem jöhet létre a személyes találkozás azzal, akivel szeretnénk, távozáskor célszerű magunk után névjegyet hagyni. Ilyen esetekben hivatalban, titkárnőnél, munkatársaknál még szóbeli üzenetet is érdemes hagyni, amely az utólagos kapcsolatfelvétel lehetőségét segíti, illetve az udvariasság megnyilvánulása.
Ha a leadott névjegyre valamit írunk, azt a bal alsó sarokba ceruzával írjuk, mert ez jelzi a személyes leadás tényét.
A tinta használata a névjegykártya elküldésére utal.
A névjegykártya küldése
Bizonyos esetekben névjegyünk elküldése pótolhatja, valamiképpen helyettesítheti (általában ideiglenes jelleggel) a személyes találkozást.
A névjegykártya küldése csak protokolláris szempontból felel meg a látogatásnak, a személyes találkozást nem helyettesítheti.
Postán küldeni névjegyet udvariatlanság.
Az alkalmi és megválaszolandó névjegyeket egy napon belül viszonozni kell, a bemutatkozó, bemutatkozást kezdeményező névjegyek esetén ez néhány napon belül teendő meg.
Ha több személynek ugyanabban a borítékban küldünk névjegyet, akkor minden névjegyre rá kell írni a címzettet. Küldhet ugyanannak a személynek ugyanabban a borítékban több személy is névjegyet.
Mi kerüljön a névjegykártyára?
A névjegy tartalma szempontjából megkülönböztetünk hivatalos és magánnévjegyet.
A hivatalos névjegyen az emblémát, a cég jelképét is szokás, illetve szükséges is elhelyezni. A logó közelében helyezzük el a munkahely, a vállalat nevét. Általában középre kerül a név, alája a beosztás, esetleg a tudományos fokozat attól függően, hogy kinek óhajtjuk átadni vagy milyen körben kívánjuk terjeszteni. A névjegy jobb alsó részén tüntetik fel a telefonszámot, faxot, e-mail-t, A lényeg az, hogy kivitelében mindig harmonikus, esztétikus, tetszetős legyen és tükrözze az adott cég egyéniségét.
A magánnévjegyen csak személyes információk szerepelnek. A név után esetleg a végzettség, sohasem a hivatalos beosztás, otthoni cím, egyes foglalkozásoknál esetleg fogadóóra feltüntetése stb. Régen élesen elhatárolódott a hivatalos és a magánnévjegy, de ma már ezek az adatok keverednek, különösen üzletemberek esetében.
Feng Sui a névjegykészítésnél
Mindenkinek szüksége van egy jó névjegykártyára. Amikor először találkozunk valakivel nem mindegy hogy milyen emléket őriz rólunk és vállalkozásunkról. Ha ugyanis sablonosnak és unalmasnak találja az illető a kis papírlapot, pár perc múlva a kukában landol.
Mi magunk is megtervezhetjük kártyánkat néhány alapelv betartásával. Fontos például kigondolnunk a megfelelő színvilágot. Mivel a tevékenységi kör nagyon meghatározó, saját személyes színeinket hozzuk összhangba üzletünk profiljával. Szerencsés egyébként, ha alapból olyan üzletbe fogunk, ami harmonizál saját színünkkel.
A Víz elemhez tartoznak azok a foglalkozások, amelyek információáramlással, illetve pénzügyekkel kapcsolatosak.
Tehát a kék és a fekete alkalmazása nagyszerű, ha brókercég, bank, posta, biztosító, médiavállalat kártyáját tervezzük.
A Tűzhöz tartozik az ipar, a vendéglátás, a pékség, de például a könyvtár is.
A Földhöz a földművelés, az ingatlan és az építőipar.
A Fémhez az ötvösmunkák és minden, ami fémmel kapcsolatos, így például a kohászat.
Fa eleműek a kórházak az óvodák, a műtermek vagy a kertészet.
Ha megvan, hogy mi a személyes színünk, illetve, hogy tevékenységi körünk milyen elemű, akkor már könnyű meghatározni a színvilágot.
A Víz jegyhez tartozik a fekete és a sötétkék, ezt pedig a szürke, ezüst és fehér támogatja.
A Földhöz a drapp, a sárga, melyhez előnyös a piros.
A Fa színe a zöld és a világoskék, mely kombinálható feketével és sötétkékkel.
A Fémekhez a szürke, ezüst és fehér tartozik sárgával és barnákkal.
A Tűz színe a piros, melyet a zöld és világoskék energetizál.
Pár dologra ügyeljünk még a tervezésnél. Egyrészt, hogy logónk mindig a jövő fele, azaz jobb irányba nézzen és sose használjunk lefelé irányuló vonalakat, mert az bukást szimbolizál. Továbbá a logót sose helyezzük el baloldalon, mert az a múlt területe.
Bármilyen hihetetlen, a Feng Shuiban a méret a lényeg.
A kínaiak szerint ugyanis az 5,4 cm x 3,4 cm hosszúságú kártyák különösen szerencsések, gazdag vállalkozást ígérnek.
Ha induló cégről van szó, akkor tervezzünk álló formát, az ugyanis a Fa szimbóluma és a növekedést jelképezi.

